Sokan sokfélét mondanak a magyar oktatási rendszerről. Vannak akik a tanárok alacsony bérével, mások az iskolai felszerelések hiányával magyarázzák az oktatási rendszer gyengeségeit, de akadnak olyanok is, akik a tananyag és a tanterv megreformálásában látják a megoldást. Egy biztos: a jelenlegi oktatási rendszer számos problémát okoz és a kelleténél nagyobb akadályokat gördít gyermekeink útjába. Nekünk szülőként kötelességünk segíteni. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a magyar oktatási rendszer legégetőbb problémáit és azt is, hogy mit tehetnek a szülők.
Tulajdonképpen mi a baj?
Az utóbbi években több változás, átalakulás is történt a magyar oktatási rendszerben, aminek hála némiképp javult a helyzet, de még így is jó néhány megoldásra váró problémával szembesülnek a szülők, akiknek iskolás korú gyermekei vannak.
- kevés pénz az oktatásra
Nem a mi dolgunk megítélni, hogy mire és mennyi pénzt fordít az ország, de a statisztikai adatokból egyértelműen látszik, hogy az utóbbi időszakban évről évre csökken az oktatásra fordított összeg. Ennek eredményeképp egy felmérés szerint csak 4 olyan ország van, ahol Magyarországnál kevesebbet fordítanak a közoktatásra…
- motiválatlan tanárok
Többek közt a pénzhiány, vagyis a tanárok alacsony bére okozza a motiválatlanságot, de ezt fokozzák olyan tényezők is, mint a hiányos felszerelés, a tisztázatlan szervezeti körülmények és az elmaradott infrastruktúra. Nem egy olyan iskola van az országban, ahol a tornaórákat a folyosón tartják, ahol a tanár a saját pénzéből veszi az oktatáshoz szükséges eszközöket, a krétát vagy épp a nyomtatóba szánt papírt, a nagyobb technikai eszközökről nem is beszélve… De vajon elvárható-e egy tanártól, aki ilyen körülmények között dolgozik, hogy szívét-lelkét beleadva, pluszmunkát vállalva igyekezzen felkelteni a gyerekek érdeklődését és élvezetessé tenni a tanórákat…?
- túl sok tananyag, leterhelt diákok
Ez a jelenség nem új keletű… de normális dolog, hogy egy 5. osztályos gyerek akár napi 6-7 órát töltsön az iskolában?! És akkor még nem beszéltünk a délutáni különórákról, szakkörökről, egyéb elfoglaltságokról. Majd mindehhez jön a házifeladat, ami további órákat vesz el a nap értékes részéből… egész pontosan hetente 6,2 órát. De mindezek mellett mégis mikor marad ideje a gyereknek megélni és élvezni a “gondtalan” gyermekéveket? Mégis hogy lehetne gondtalan, ha napról napra csak egyre több száraz, elméleti információ zúdul rá, ami a legtöbb esetben egyáltalán nem érdekli?!
- a gyakorlatiasság hiánya
Az egy dolog, hogy a tananyag túlnyomó része nem érdekli a gyerekeket, és tele van olyan elméletekkel, adatokkal, aminek gyakorlati hasznát aligha látja egy fiatal (de még egy idősebb se nagyon…) viszont a jól csengő érv szerint “az alapműveltség része”, ezért aztán mindenképp tudni kell. De azért az aggasztó, hogy a részletes, mindenre kiterjedő tananyag illetve a rengeteg iskolában töltött óra ellenére, a magyar diákok nem érnek el túl jó eredményeket a különböző nemzetközi teszteken, melyek a gyerekek kompetenciáit, gyakorlati készségeit mérik. Magyarország rendszerint az utolsók között szerepel ezekben a rangsorokban.
Ha az iskola nem működik, semmi nem működik…
Mindezekért persze okolhatjuk a központosítást, a KLIK szervezetet, ami átvette az önkormányzatoktól az iskolák vezetését, de szülőként erre nincs hatásunk, más módon kell segítenünk a gyerekeknek. Hiszen nem csak az egyes gyermekek, családok, de az egész ország jövőjét is döntően befolyásolja az, milyen oktatást kapnak a diákok, hogyan szocializálódnak az iskolákban és milyen útravalót kapnak az iskolapadból kikerülve. Megtanulnak-e gyakorlatiasan gondolkodni, határozottan kiállni magukért és logikusan érvelni, célokat kitűzni és kitartóan haladni feléjük, vagy motiválatlanul élik a napokat egymás után, céltalanul…
Gondoljunk csak bele, hová vezet az…
…ha egy fiatal, az iskolából kikerülve, a felnőtt élet kapujában tanácstalanul áll egy-egy nagyobb megoldásra váró feladat előtt: nem tud gyakorlatiasan és hatékonyan megoldani feladatokat a munkahelyén, kreatívan gondolkozni és új ötletekkel előállni vagy épp felkészülni egy fontos vizsgára, újabb képesítéseket szerezni?!
Persze, nem ezt akarjuk, de mégis efelé haladunk, ha csak és kizárólag a közoktatásra bízzuk a gyermekeink jövőjét.
De jól van ez így? Mégis miért kéne hagynunk, hogy így legyen?!
Mi lesz, ha ez így marad?
Ha Neked is iskoláskorú gyermeked van, valószínűleg elsőkézből tapasztalod a fent leírtakat nap, mint nap. Ha a Te gyermeked is túlterhelt, folyton fáradt, nincs ideje semmire és esetleg az eredményei sem olyanok, mint amilyen lehetne… akkor biztosan Te is bosszankodtál már a körülmények, a tanárok, a rendszer miatt…
De ezzel nem sokra megyünk. Inkább azt kell megnéznünk, mit tehetünk mi, szülők azért, hogy segítsünk a gyerekeknek hatékonyabban tanulni, hogy könnyebben vegyék az akadályokat.
Én a saját tapasztalataim alapján segítettem a saját gyermekeimnek is legyőzni a tanulási nehézségeiket, akkor is, ha ők ezt nem érezték nehézségnek. Kívülről ugyanis látszott, hogy állandó hajtás az életük, egy mókuskerék, amiből borzasztó nehéz kiszállni… Mi egy alternatív módszert használtunk, ami túlzás nélkül állíthatom, hogy megváltoztatta az életünket…
Hogy mi ez a módszer? Kattints ide, és tudj meg róla többet!
https://eredmenyes-tanulas.hu/szuloknek/
