Te szülőként érezted-e már azt, hogy meg akartál valamit javítani, vagy egy számítógépes munkát be akartál fejezni, éreztél-e közben fáradtságot, vagy addig ez eszedbe sem jutott, víg nem végeztél, pedig a munka késő éjjelig tartott?
Miért lenne ez másként gyermekeinknél is? Ha számítógépen játszik, vagy hangszeren gyakorol, hány óra hosszan tudja ezt lelkesen csinálni?
Van-e ezzel kapcsolatban kétsége, hogy akarja csinálni.
Vagy az a gyerek aki szerelmes egy iskolatársába, milyen szívesen kel fel reggel és megy az iskolába?

Ha a gyermeked a kedvenc sportját gyakorolja, kell-e őt motiválnod?
Ha a gyermekedet kimerültnek, fásultnak találod, akkor ebből a nézőpontból vizsgáld a helyzetet!
Hol veszítette el a gyermek a célját, vagy lelkesedését és ha még nem találta meg a tanulásban rejlő öröm lehetőségét, segíts neki ebben. Segíts neki kisebb célokat kitűzni, ezek sikeréből erőt merítve növelhető a célok elérésnek nehézségi foka, de ennek fokozatosnak kell lennie és ne legyen túl távoli.

Lásd azt a hasonlatot, amikor a repülő felszáll, kell egy bizonyos hosszúságú kifutópálya, ahol a gép felgyorsul, de nem lehet túl hosszú ez a nekifutási szakasz a felszállás előtt, mert elvész a lelkesedés.

Segíts a gyermekednek célt találni, hogy öröm legyen számára a tanulás és maga az élet!