Általános és középiskolában egyaránt a tanulók többsége a hagyományos olvasás helyett trükkös megoldásokban gondolkodik, hogy kisebb, kevésbé melósabb módszerekkel próbája a feleléshez, vagy dolgozathoz szükséges tudást megszerezni.

Vastag kötelező olvasmányokból vannak kivonatolt változatok, hangoskönyvben is meg lehet kényelmesen hallgatni, de szuper felolvasó szoftvereket is találhatunk ingyenesen a neten.

Úgy gondolom, hogy nem lehet a tanulás célja, hogy olcsó trükkökkel a kettest megszerezzük, hanem egy alkalmazható tudásra kell törekedni ami később a megélhetésünk alapja lesz.

De miért ne használhatnánk fel a számítástechnika vívmányait a tanulási hatékonyság növelésére és miért ne lehetne a tanulás, vagy a tanítás változatosabb és szórakoztatóbb.

A kutatások többsége alátámasztja, hogy minél több érzékszervet von be a tanuló a megismerésbe, annál mélyebb nyomot hagy benne az információ és annál könnyebb lesz azt felidéznie.

Pl: olvasás 10%, hallgatás 20%, látja 30%, lát és hall 50%,

Az eredményes tanulás praktikái c. könyv egyik szerzője, dr. Farkas Károly a neveléstudományok kandidátusa, aki a számítástechnika oktatásban való felhasználását, a gyorsolvasást és a hatékony információszerzést kutatja, már 1999-ben még ma is korszerűnek mondható megállapításokat tett – amerikai kutatási eredményekkel alátámasztva -a gyorsított szöveghallgatás oktatásban való felhasználása terén.

Tanulmány kivonata:

Komprimált (tömörített) felvétel hallgatása a szöveg olvasásával kísérve

Az olvasás sebességét- amint már többször hangsúlyoztuk – korlátozza az azt kísérő beszédsebesség. Akkor minek kötnénk mégis össze, a kétféle információátadási módot? Közismert, hogy ha az információk egyszerre több csatornán jutnak az agyba, a megértés hatásfoka jelentősen nagyobb. Nem lehetne az előadás beszédsebességét gyorsítani? De, igen tömörített előadás tehát nemcsak, mint az olvasóképesség fejlesztésének speciális gyakorlata, mint az információtechnikák egy csak géppel megvalósítható, de mégis szellemi technikája kapcsolódik mondanivalómhoz, hanem mint ami kombinálható a gyorsolvasás elemi szintjével. A módszer alkalmazására számos vizsgálatot végeztem. A tömörített előadás különleges stúdiótechnikával rögzített, közönséges magnetofonnal lejátszható gyorsított információátadási forma. Az eljárás tehát a közeljövőben az oktatásnak, sőt az egyéni információkezelésnek is eszköze lehet. Az auditív eszközök a pedagógiában csak néhány területen használatosak: nyelvtanulás, ének-zenei, irodalmi bemutatás. Minden tantárgyban alkalmazható hangfelvételek bejátszása az előadás színesítésére, a hivatkozások pontosabb, hitelesebb bemutatására. Mint minden módszert, ezt is csak megfelelő mértékkel lehet és szabad alkalmazni. A mondanivalónkat illusztráló, ahhoz kötődő zeneszám, irodalmi részlet, vagy akár kabarétréfa élvezetesebbé, értékesebbé teszi előadásunkat, de saját beszédünk bejátszásának nem igen van értelme, hiszen igy a nem verbális kommunikációs csatornák mellőzésével nagyon sokat veszítünk.

Napjainkban az embereket folyamatosan, nagy mennyiségű információ éri a tömeg-kommunikációs eszközök fejlettsége réven. Természetes reakció, hogy az egyén próbál ez ellen védekezni. A háttér-rádiózás, hátter-televíziózás mintájára kialakult a hattér-előadáshallgatás is. Ha meg akarjuk ragadni hallgatóin figyelmét, a legkülönfélébb fogásokat kell bevetnünk. (Természetesen a szaktudás a legfontosabb és mindennek alapja.) Esetenként még alkalmazom a saját előadásom hangfelvételről való bejátszását is, amit élő szemléltetéssel kísérek, ez azonban csak érdekesség.

Általánosabb és értékesebb módszerem a saját készítésű vagy az általam jól ismert videó felvételek bemutatásának élő kommentálása. A hangfelvétel alkalmazása tehát csak ritkábban, speciális módon használható.

Az elektronikával rögzített előadás az élőnél rövidebb, tömörebb lehet, hiszen nem tartalmaz szükségszerűen hibás részeket, felesleges megtorpanásokat, szüneteket. Ilyen rendezett felvétel, amelynek időtartama az élő előadásnak már a fele lehet, a komprimált előadás alapja. Speciális stúdiótechnikával ezt a hangfelvételt tovább gyorsíthatjuk. A digitális hangrögzítés esetén a szintetizálás sebességét állíthatjuk. A technológiát a rádióban évek óta használják, riportok, előadások időtartamának pontos beállítására. Az eredeti felvétel tíz-húsz százalékos gyorsítását, vagy lassítását nem is vesszük észre.

A gyorsítás azonban akár két, két és félszeres is lehet. Mindezek után olyan felvételt kaphatunk, amelynek sebessége az élő előadásnak akár ötszöröse. Az ötven perces előadás tíz percre zsugorítható össze. Ez csak speciális esetekben alkalmazható, de olyankor lényeges hatásfok növekedést jelent. Nemcsak időmegtakarításról van szó! A gyorsolvasás módszerét ismerők számára elegendő arra hivatkozni, hogy a gyorsabb információ felvétel, jobb megértéssel párosul. A megértés foka azért növekedhet, mert a rövididejű emlékező-tehetségünket jobban kihasználjuk, agyunk “operatív memóriája” nagyobb információadagokat kap, egyszerre több információt fogunk át, egymástól távolabb levőket köthetünk össze.

Saját megfigyeléseim, méréseim alapja egy, a Magyar Rádió segítségével készített tömörített felvétel. A 325 szóból álló részletet szokványos magnetofonnal lejátszva 1 perc 22 másodperc alatt hallgathatjuk meg. Az információátadás sebessége így 245 szó/perc. ( Ez gyorsolvasási szintű sebesség) Néhány perces tájékoztatás, és hasonló felvétel bemutatása után (ez a ráhangolás a legtöbb embernél nélkülözhetetlen), a kísérleti személyek szinte mindegyike érti a gyorsított felvételt. A meghallgatás után feltett ellenőrző kérdésekre adott válaszok helyessége bizonyítja, hogy a megértés legalább azonos a normál tempójú előadásnál tapasztalhatóval.

Sokszor kipróbáltam, milyen hatással jár a kétszeres meghallgatás, A két lejátszás között egy percnyi szünetet tartottam. A másodszori meghallgatás után a megértés 20-30%-kal növekszik

A megértés mérését a kérdésekre adott válaszok helyességén kívül, a hallottak megfogalmazásának elemzésével és a szövegben szereplő szavak más szavakkal kevert halmazából való kiválogatásának sikerességével is mérem. A kétszeri meghallgatás az élő előadásnál még mindig kevesebb időt vesz igénybe, a megértés pedig 25%-kal nagyobb.

Méréseim csak hipotézisek felállítására jogosítók, illetve igazolják a Wisconsin Extension University módszeréről kialakított véleményemet. Ezek alapján állíthatom, hogy felnőttek esetében a kétszeres sebességre gyorsított hangfelvétel hallgatása, vagy még inkább ugyanez az adott szöveg olvasásával (gyorsolvasás) egybekapcsolva, nemcsak rövidebb, de jobb hatásfokú információ felvételi mód, mint a hagyományos tempójú akár rögzített, vagy akár élőbeszéd figyelemmel kísérése.

Az alkalmazhatóságra Lorn Parker professzor véleményét fogadom el. Szerinte a felhasználási lehetőségek:

– ismétlés,
– gondolatok keresése (skipping és skimming),
– szöveg memorizálása,
– továbbképzéseken az anyag első áttekintése és/vagy

végső összefoglalása

Ez az esszé részlet a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola Szolnok, Farkas Károly, Gyorsolvasás. Távoktatás, 1999 jegyzetéből.

TIPP:

Mai kor szerinti alkalmazhatóság saját szövegre:

Eszközök: VLC médiaplayer számítógépen, vagy telefonon egy olyan zenelejátszó alkalmazás, mely gyorsított lejátszást is tud ( pl Music Speed Changer)

Módszer lényege : együtt olvasd és hallgasd a tanagyagot.

Mivel normális esetben gyorsabban olvasol, mint a beszélt szöveg így az olvasási sebességedhez kell felgyorsítani a hallgatott szöveget.

Ha nincs meg a tanulandó szöveged hanganyagban és fontos az elmélyült tudás, először olvasd fel hangosan és vedd fel a telefonoddal, majd ezt használd a hallgatáshoz.

Extra tipp: hallgasd vissza a felolvasásodat, ahol elakadtál a felolvasással, vagy ö öö -z tél, makogtál, azt a bekezdést, mondatot alaposan tanulmányozd át, hogy minden szót, tartalmat helyesen értettél, mert az akadozó olvasás a megértés hiányosságát mutatja.

Az értelmező szótárban, vagy wiki szótárban nézz meg minden ismeretlen szót az első olvasáskor.

A hanganyagot 2x hallgasd + olvasd el azzal a tudattal, hogy a végén ki fogják kérdezni.

Nagyobb szövegekhez, kötelező olvasmányhoz alkalmazd az „ Ez eredményes tanulás praktikái c könyvben leírt ötlépcsős módszert. Felesleges időpocséklás és önbecsapás elolvasni csak 1X , ha nem kovácsolok belőle tudást.

Tanulságos kísérlet: pedagógus kolléga tanulás tanfolyamon, fejezet vége:

– Ez a rész mit jelent?
– Ez a szó mit jelent?
– Magyarázd el ezt a gondolatot!

Elakadás, nem tudom, pedig elolvastam.

Tanulság: Szembesülés, az egyszeri olvasás édes kevés a tudáshoz.

A gyorsított szöveghallgatás módszer alkalmazási területe lehet még az órai előadás prezentáció színesítése.

A gyorsabb szöveggel a közönség figyelme éberebb lesz.

Bele gondolsz, hogy mennyivel hatékonyabbá lehetne tenni az órát, ha egy vetítéssel egybekötött, gyorsított hanggal adná le a tanár az anyagot és utána maradna idő a kiegészítő értelmezésre és gyakorlásra?

Kérlek írd meg a kommentben, hogy Te milyen trükkel, módszerrel tudsz nagyobb figyelmet és érdeklődést fenntartani az óráidon. Mitől élvezetesebb, hatékonyabb az Te előadásod?

Oszd Te is az észt!

Köszönöm: Gyurik László