Ezúton szeretnék köszönetet mondani annak a több száz szülőnek, diákoknak akik az elmúlt hónapban megvásárolták az Eredményes tanulás praktikái c. könyvet, vagy hangoskönyvet. Köszönöm a több, mint ezer hozzászólást azoknak akik a szívükön viselik a tanítást, a tanulást.
Külön köszönöm azon pedagógusok segítségét, akik véleményüket, tapasztalataikat a személyes beszélgetések során megosztották velem. Legnagyobb hálám azokat a szülőket illeti, akik levélben, vagy telefonon el merték mondani problémáikat, nehézségeiket és mertek segítséget kérni. Bízom abban, hogy tudtunk és ezután is fogunk tudni olyan kapaszkodót, megértést adni amivel el tudnak indulni a jobb állapot felé.
A kommentekben sok kritika és +/- vélemény illette az oktatást. Eltérő vélemények voltak atekintetben, hogy kinek a dolga a tanítás. A szülőnek mennyire kell kivennie a részét az oktatásból. Szülő elvárja, hogy az iskola oktasson, ne kelljen otthon tanulni, a pedagógus pedig jogosan elvárja, hogy a szülő ne neveletlen gyereket küldjön az iskolába.
Mindkettőnek megvan a maga jogos sérelme, de vajon mindkettő elvégzi-e a saját magára vonatkozó kötelezettségeket? Nem ártana némi önvizsgálat mielőtt bárki is kritizálni kezd.
De mi is a nevelés: Fejlődés elősegítése. Egy személy, élőlény testi növekedésének gondozása, lelki, szellemi, jellembeli fejlődésnek irányítása. Az én értelmezésem szerint a gyereknevelés célja, hogy egy olyan kompetens, életképes gyermeket képezzünk ki, aki az iskolái befejezése után rendelkezni fog azokkal a képességekkel, amikkel annyi jövedelmet tud termelni, amivel kellő anyagi biztonságot teremt a családja számára, teremt magának elég időt a szórakozásra és a boldog életre, képes a világ változásához bármikor alkalmazkodni, képes más emberekkel együttműködve a közösség javát is szolgálni. Ez egy komplex képzés.
Az iskolai oktatás ebből csak egy kicsi szelet, ami a tudományok elsajátítását szolgálja. De nem az iskola dolga megtanítani a gyereket főzni, takarítani, beteget ápolni, baráti kapcsolatokat építeni, vitákat elsimítani. Ezeket a képességeket a gyermeknek a szülőtől kellene ellesnie, ha a szülő egyáltalán rendelkezik ezen képességekkel.
Megoldás az lehet, ha szülő, tanár egyaránt fejleszti magát, hogy képes legyen a változó világ ellenére hagyományos, egészséges értékrend mellett boldog gyermekeket nevelni.
Ez a mi küldetésünk is.
